Randevú a teraszon

A régi kávézó teraszán kifakult asztalterítők. Csendes hely egy randevúhoz,

nincsenek járókelők. Várok, a lány nos közben, egy rigó bámul

engem. Mintha azt mondaná, minden a legnagyobb rendben. Békét lelnék végre,

mint az a hóvirág a csészén. A változásban megrekedtem valahol a világnak végén.

Nem értek a város nyelvén. Nekem a kevés néha több. Csak azt a

sort tudtam leírni, ami éppen szembejött. Legyél szerethető! A szélsebes világban valahol

lemaradtak ők. Hátrahagytuk mindet, se múzsák, se istennők. A szélsebes világban

valahol lemaradtak ők. Hátrahagytuk mindet, se múzsák, se istennők... Igen unalmas kezdet,